fbpx

Blog

Egy 5 napos túra a Garda-tóhoz, Olaszország legnagyobb tavához, persze olyan motorozzvelunk.hu-s utakon  😉

4 napos csillag túra Ausztriában, egy kis Németországi kitérővel. Sasfészek, Königsee, Hallstatt és még egy két “apróság”..

Él bennünk egy sztereotípia, hogy milyen is lehet Albánia. Bunkerek, szamarak, birkák kecskék, és katasztrofális utak, és lopott Mercedesek. Ha ez még nyomokban meg is van, de már mindenkiképp a múlt.

Mit láttam én ?

Kezdem a legelején.

Írta: Schraub Károly

Kedves Mindenki,

Szeretném megosztani az élményt, az érzést, hogy mit is jelentett nekem ez a pár nap a Hargitán.
Először is, ki tudja miért, de én még sosem jártam Erdélyben, bár mindig kíváncsian kacsintgattam irányába. Amit ezen a túrán sikerült átélni nehéz lesz megugorni. Szabadságérzet és a mindennapi gondok/feladatok teljes kikapcsolása volt a cél.
De! Itt ezen felül átélheted még újra a gondtalan, laza és (ma már elképzelhetetlen) “majd lesz ahogy lesz, nem agyaljuk túl” 70-es, 80-as évek gyerekkora érzést. Mint a gyerekek…. Tényleg.

Több okból is vártam már nagyon a január 25.-ét. Egyrészről csütörtöki nap ellenére, nem kell dolgozni menni, másrészről úttörő lehetek a motorozzvelünk.hu történetében, hiszen részt vehetek, az első hószán, motorosszán túrán.
Egy motoros túra előtt, már nem igen szokott verni a víz, hogy mit is kell összepakolnom illetve magammal vinnem, de most vagy 2 héttel korábban elindult az agyaskodás, hogy motorosruha vagy síruha, milyen kesztyű, milyen sisak, bakancs vagy csizma?

Az időutazó túra, avagy : “A háborúnak vége, de béke sohasem lesz” 2/2.

img_7492.JPGLassan újra itt a szezon és én még tartozom Nektek a nagy Balkán túránk befejező részével illetve a 2017-es évet lezáró hétvégénk beszámolójával.

A helyszín még mindig Montenegro, azon belül is a Lovcen Nemzeti Park. (Nézzétek meg mindenképpen, ha ott jártok, egyszerűen csodás!!)
Harmadik reggelünkön is gyönyörű panorámára ébredtünk, a kis völgyben felépített, erdővel körülölelt Hotel igazán jó választás volt.

img_6127.JPG

Ezt a túrát is vártam -háh, nyilván. De ezúttal nem csak a veretős szakaszok, hanem az előre betervezett útvonalak történelmi múltja és mesélni valója is izgalomban tartott.

Szeptember 13-án, szerdán, már ahogy az lassan megszokott, munka után indultunk le a nulladik napi szállásra, Nagyatádra. Ki volt számolva az időnk, mert egyébként sem teljesen veszélytelen szürkületben motorozni, de így szeptember-október környékén még picivel nagyobb a rizikója, hogy valamelyik bambit vagy vaddisznót épp a főúton keresztül vezeti át a WAZE. (“A kettes etetőnél dugó alakult ki, kerülj balra.”) 

 A csipkés hegyek nem hazudnak

forrás: Tötő Zsó – blog
img_4997.JPGSzombat reggel már igazi napsütésre ébredtünk, a motorok retkességén és a frissen táskába hajtogatott esőruhán kívül semmi nyomott nem hagyott rajtunk az előző másfél nap monszunja, (éjjelre nagyon okosan összehajtva felejtettem a szobában az esőcuccot, megdicsértem magam reggel!) az útviszonyok is egészen korrektek voltak, csak itt-ott találkoztunk nedves aszfalttal, vagy felhordással.  A 111-es úton indultunk el, nyugati irányba.

Az Alpokon keresztül eljutottunk az Adriáig, ami ennél azért kicsit élvezetesebb volt. 4 napos túra ahol volt minden, de egy valami állandó volt, méghozzá a jókedv.
Jó kis csapatot hozott össze ismét a sors, így a jó hangulat feledtetni tudta az zord, motorosbarátnak egyáltalán nem mondható időjárást.
De mit lehet tenni, akkor kell motorozni amikor jól esik  😉

Kettő az egyben, az első 2 nap

forrás: Tötő Zsó – blog

img_3786.JPG

Úgy örültem neki, hogy megint motorozom, mint herpeszes Ödönke az új bicajnak.
Az ésszerűség határán belül (haha, vicceltem, olyan nincs nekem 😀 ) most aztán még oda is motorral járok, ahová a király is gyalog. Gyorsan be is terveztem a nyár hátralevő részére 3 azaz 3 db túrát, lehetőleg mindegyiket más irányban gondolkozva.

Ezek közül az első, “a nagy visszatérés”, a 2 az 1-ben túra volt.