Varázslatos Bosznia

A túra a barcsi OMV kútról indul. Egy rövid ismerkedés és a napi eligazítás után két csoportra osztva vágunk neki a kalandnak. Horvátországon gyorsan átgurulunk, hogy még délelőtt elérjük a bosnyák határt, ahol az igazi motoros paradicsom kezdődik.

Banja Luka nyüzsgő forgalmát elkerülve, a főutak helyett a vadregényes Kozara Nemzeti Parkon keresztül vesszük be magunkat a hegyek közé. Innentől a kanyaroké a főszerep: kiváló minőségű, kisebb forgalmú utakon motorozunk a nyugat-bosnyák hegyvonulatok és fennsíkok ölelésében. Bár utunkat itt-ott vízesések színesítik, a nap fénypontja maga az út és a táj lesz.

A napot a lenyűgöző Buško-tó (Buško Jezero) feletti domboldalon zárjuk. Szállásunk egy autentikus bosnyák „Eco Selo” (öko-falu) lesz, ahol a festői környezet nyugalma mellett fantasztikus helyi gasztronómiai élményekkel pihenjük ki a kilométereket.

• Napi táv: ~ 400 km

A mai reggelen délnek fordulunk, és egy kontrasztokkal teli nap elé nézünk. A cél a tengerpart, de az odavezető út talán még a megérkezésnél is izgalmasabb lesz.

Bemelegítésként kellemes ívű, ritmusos kanyarokkal kapaszkodunk fel a magasföldre. A táj hirtelen drámai változáson megy át: a fák elmaradoznak, és kiérünk a végtelennek tűnő fennsíkra. Itt, a kopár sziklák és a tágas terek ölelésében valóban úgy érezhetjük, mintha a Holdon motoroznánk – ez a szakasz a csend és a szabadság birodalma.

A „Holdról” való visszatérés után a víz veszi át a főszerepet. Leereszkedünk a Neretva kanyonjába, amely a boszniai motorozás egyik legszebb szakasza. Smaragdzöld folyó és meredek sziklafalak kísérnek minket az élvezetes aszfaltcsíkon egészen Mostarig.

A városba érve nem a tömegben vegyülünk el, hanem a magasba törünk. Felmotorozunk a város fölé magasodó Hum-hegyre, ahol a Millenniumi Kereszt tövéből nyílik a legteljesebb panoráma. Innen a lábunk előtt hever az egész völgy és a híres Öreg híd – tökéletes helyszín a nap legjobb fotóinak elkészítésére.

Ezután egy igazi természeti oázis, a monumentális Kravica-vízesés felé vesszük az irányt. A félkörívben lezúduló víztömeg látványa és hűsítő párája a legjobb frissítő. Itt tartunk egy hosszabb pihenőt: egy jól megérdemelt kávé a vízesés morajlása mellett, miközben minden szögből megcsodáljuk a látványt.

A nap zárásaként, feltöltődve indulunk tovább a tengerpart felé. A levegő illata lassan megváltozik, érezni a sós víz közelségét, ahogy megérkezünk Bosznia tengerparti városába, Neumba, ahol a szállásunk vár.

• Napi táv: ~ 260 km

A tengerparti ébredés után ma a magasságok és mélységek játéka vár ránk. Neumból indulva átlépünk Horvátországba, hogy megkóstoljuk a motorosok egyik európai „Szent Grálját”, a 8-as főút (Jadranska Magistrala) déli szakaszát. Balra a csillogó Adria, jobbra a magasodó sziklafalak, alattunk pedig a tengerpart vonalát követő, tökéletes ritmusú aszfaltcsík.

De a tengerparti kanyarvadászat csak a bemelegítés. A Biokovo Nemzeti Parknál éles váltással az ég felé törünk. A tengerszintről egészen 1762 méter magasra kapaszkodunk fel a Sveti Jure csúcsára. Ez Horvátország legmagasabban fekvő aszfaltozott útja: szűk, technikás szerpentinek vezetnek fel a felhők közé, ahonnan tiszta időben az egész dalmát szigetvilág a lábaink előtt hever.

A csúcs meghódítása után búcsút intünk a tengernek, és irány vissza a vadregényes Boszniába. A táj ismét fordulatot vesz: a mediterrán hangulatot felváltják a fantasztikus, kietlen hegyvidéki tájak. A civilizációtól távol eső, kopár fennsíkokon és völgyeken át motorozva, a természet nyers erejét érezve faljuk a kilométereket.

A nap végén a csendes hegyek után megérkezünk a nyüzsgő fővárosba, Szarajevóba. A motorokat a központban pihentetjük le, mi pedig elmerülhetünk a város egyedülálló, kelet és nyugat találkozását idéző esti forgatagában.

Esti program: Séta a Baščaršiján, egy igazi bosnyák kávé vagy csevap, illetve helyi sörök társaságában.

• Napi táv: ~ 300 km

Elérkezett a túra záróakkordja, de a hazaút sem csupán a kilométerek gyors fogyasztásáról szól. Szarajevót magunk mögött hagyva nem a legegyszerűbb kivezetőt választjuk: a reggeli frissességet kihasználva a város feletti hegyekbe vesszük az irányt, hogy még utoljára kiélvezzük a boszniai szerpentinek ritmusát és a magaslati levegőt.

A hegytetőről leereszkedve a táj szűkületbe vált: egy vadregényes, szűk kanyonon keresztül vezet az utunk. A sziklafalak szinte összezárnak a fejünk felett, miközben a kanyarokat fűzzük – ez az utolsó izgalmas szakasz, mielőtt a terep kisimulna.

A kanyonból kiérve a kalandot felváltja a hatékonyság. Rátérünk a gyorsabb főutakra, és felvesszük a stabil utazótempót, hogy a határátlépés zökkenőmentes legyen. A tervek szerint kora délután, 15:30 környékén gurulunk át a határon és érkezünk meg Mohácsra, ahol a túra hivatalosan véget ér, tele közös élményekkel és kilométerekkel.

• Napi táv: ~ 370 km